Fazekas foglalkozások a himesházi tájházban
Témavezető szakember: Balázs Balázs, fazekas
Balázs Balázs szobrász, képzőművész tanár.
Született: 1942. április 11. Kosna (Beszterce megye)
Szülei: Balázs János MÁV főtiszt Anyja: Réthy Zsuzsanna
Nős, 1962 Nyirlugos. Felesége: Molnár Valéria tanítónő.
Gyermekei: Balázs Tímea Sarolta, Itáliában él. 1963.
Balázs Balázs Kolos, Londonban él. 1974.
Tanulmányai: Általános iskolát Nyírbátorban, Szegeden és Répceszentgyörgyön végzett.
1956 – 1960-ig a Vasútforgalmi Technikumot végezte el Szegeden.
1961 – 1965-ig a Felsőfokú Tanítóképző Intézet hallgatója volt Debrecenben és Győrben.
1972 – 1975-ig a Pécsi Tanárképző Főiskolán – Művészettörténet tanári diplomát szerzett.
A Magyar Rajzpedagógusok Szövetségének tagja volt hosszú éveken keresztül, a művésztelepek aktív résztvevője.
Első szobrászati kiállítása Veszprém megyében: Tésen, Zircen és Veszprémben volt.
1968-ban Baranya megyében telepedett le Erdősmárokon, 1-4 és 5-8 összevont általános iskolát vezettek feleségével 10 évig, az iskola körzetesítéséig.
Ezekben az években aktív közéleti tevékenysége mellett művészeti tevékenysége is kiteljesedik.
Minden évben részt vesz tárlatokon festményeivel, kerámiáival és szobraival. A Mohács 8-ak Művészeti Társaság alapító tagja.
1978 – 1981 – ig a Kishajmási Kerámia Gyár Művészeti vezetője lett.
1981 – 1984 – ig Önálló keramikusként dolgozik.
A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola építészeti karától meghívták „Fakultatív kerámiakészítés a hallgatóknak”. Két évig együtt dolgozott a diákokkal, kik résztvettek, nagyméretű faszobrainak elkészítésében is, Erdősmárokon.
1988-ban 2 évre olaszországi szobrászati tanulmányútra ment. A két év alkotásaiból Bergamo városában sikeres kiállítást rendeztek számára.
Hazatérése után Himesházán tanított évekig.
A Mohácsi Művészeti Társaság megválasztotta elnökének. Független önálló Képzőművészeti Szabadiskolát alapított. Diákjai közül sokan a művészeti pályán érvényesülnek.
1995 – ben Erdősmárok polgármesterének választották.
1997 – ben a Himesházi Általános Iskola igazgatója lett. Iskolájában magasszintű művészeti tevékenységet folytattak diákjai.
2002 – ben nyugdíjba ment. Művészeti aktivitása megsokszorozódott. Minden idejét művészeti tevékenységre fordíthatta. Kiállításai sürüsödtek. 2007 – től állandó résztvevője a Pécsváradi „Fa” szobrásztelepnek.
2008-ban megszervezte a Kozármislenyi „KM8-ak” szobrász alkotótelepet a város kérésére.
Nyolc éves programot indított.
Kiállításai: Veszprém, Zirc, Tés, Tokaj, Sárospatak, Szeged, Győr, Sopron, Szolnok, Nyírlugos, Pécs, Mohács, Erdősmárok, Babarc, Dunaszekcső, Himesháza, Pélmonostor (HR), Bergamo (IT), Rasdorf (D), Vatrelos (FR), Umsterleishem (D), Szűr, Budapest, Hosszúhetény.
57 önálló és társas kiállítás résztvevője. Ebből 32 önálló tárlat.
Állandó résztvevője a „Mohácsi Szalon” tárlatainak.
Jelenleg is Himesházán él és alkot.
Ez a település többségben német anyanyelvű lakosságból áll, kik a mai napig is ápolják régi idők hagyományait.
Balázs mester műterme és alkotótelepe mindenki számára nyitott. Bármikor megnézhető szoborparkja és műterme.
Az elmúlt 40 évben számtalan publikáció jelent meg munkásságáról különböző folyóiratokban.
2012 év nagy teljesítménye, hogy megalkotta Himesháza „szívében” a főtéren a szoborkertet, amely egyben sétány és pihenőpark is.
A község önkormányzata minden támogatást megadott hozzá.
Ez évben Himesháza község képviselő testülete „Díszpolgár”-i címmel tisztelte meg.
Segítő pedagógus: Lovász Erika
Fazekasság Himesházán
Egy 1900-ban készült felmérés alapján Himesházán működött fazekas-kályhás iparos, de ennek emléke, hagyományai nem élnek. A közeli Mohács, valamint a Mecsek keleti oldalán fekvő Óbánya és Mecseknádasd ma is élő, autentikus hagyományokkal rendelkezik. Mohács a történelmi Magyarország egyik fazekas központjának számított 50-nél több műhellyel. A mohácsi fekete kerámiából egykor évi 30 000 darabot is értékesítettek, elsősorban a Balkánon. A Mecsekben bányászható úgynevezett „tűzálló agyag” a Dél-Dunántúlon egyedi előfordulás. Az ősidők óta meglévő fazekasság a német telepesek érkezése után a helyi német nemzetiség mesterei révén éledt újjá mecseknádasdi központtal. Itt a fazekasok nem céhekbe tömörülve, hanem mellékállásként, kiegészítő tevékenységként végezték munkájukat. A hagyományos, egyszerűen díszített fazekas termékek később a környező lakosság igényeinek megfelelően díszítettebb formában készültek. A 20. század elejére Mecseknádasdon a mesterség visszaszorult és a közeli Óbányán él tovább. A mesterség és eszközeinek szókincse német, jellemző a forgótengelyű orsós korong, a háromlábú magas szék és a hosszú „német” kemencetípus.
Himesházán hagyományosan terrakotta edények, a vajszínű alapon kék és zöld színek, valamint a „gesprenkelt”kerámiák fordultak elő leggyakrabban. Ezt támasztják alá Mezei Ottó kerámiái, melyek a tájház kiállítási anyagában láthatóak. Hagyományos eszközökkel és motívumokkal dolgozik, a német nemzetiségi hagyományok megőrzését fontos feladatának tekinti. A kárászi fazekas családja Himesházáról származik, erről önéletrajzában is említést tesz.
A fazekas termékek piacképességét segíti, hogy ismét használati tárgyakká váltak. Megtalálhatók minden otthonban, ajándék- és dísztárgyként is keresettek. Ez mutatja a fazekas szakma jövőjét.
