“Ha hallom, elfelejtem,
Ha látom, megjegyzem,
Ha csinálom, megértem.”
Konfociusz
„Jemandem einen Fisch geben,
das reicht nur für eine Mahlzeit,
jemandem fischen lehren,
das reicht ihm für das ganze Leben.”
Laotse
Múzeumpedagógiai foglalkozások a látogatóba érkező csoportok részére a himesházi tájházban
Az egy-egy alkalommal hozzánk érkező csoportok múzeumpedagógiai foglalkozása minden esetben Himesháza rövid bemutatásával és múzeumi tárlatvezetéssel kezdődik, különös tekintettel a foglalkozás témájára.
A következő múzeumpedagógiai foglalkozásokból lehet választani:
1 – Program: A tiszta szoba díszei – a papírvirágok
– a papírvirágok funkciója
– a papír felhasználása régen
– papírvirág készítése
2 – Program: Mintakendő – monogram
– mintakendő készítésének, helye, ideje, célja
– a monogram szerepe
– a kiállítási terület monogramjai
– a monogram hímzése
3 – Program: Feliratos falvédők és törölközők
– szöveges textíliák története, szövegek csoportosítása tartalom szerint
– textíliák funkciói
– sokszorosítás, elkészítése, színek, minták
– a kiállítási terület hímzett szövegei
– minta kopírozása és hímzése
4 – Program: A himesházi németek népviselete
– a múzeum babáinak segítségével a helyi német népviselet bemutatása
– a népviselet fogalma, funkciója, fajtái
– a régi ruhák tárolása, kezelése
– feladatlap kitöltése
– kékfestő anyagból rongybaba készítése
5 – Program: Hordozókendők és női sorsok
A foglalkozások ára 500 Ft/fő, mely magában foglalja a belépődíjat is.
Erre azért van szükség, hogy fedezni tudjuk a barkácsolás anyagszükségletét, a fénymásolás díját.
A himesházi németek népviselete
A női viselet:
Az ingszoknya (Unterhemd) alapanyaga len és sifon. Hétköznapra a csíkos vagy kockás, kék vagy zöld változatai ismertek. A nyakhasíték két oldalán, alján keresztöltéssel varrt monogram és néha évszám is látható. Az ingek ujja vége hímzett vagy olyan csipkesorral díszített, melybe rózsaszín vagy világoskék selyemszalag húzható és csipkeszegély díszíti (Einsoz). A női viseletben az alsó nadrág ismeretlen. Később a térdígérő női alsót táncalkalomra viselték a fiatalok. Az alsószoknya és az ing különválik a századfordulótól. Anyaga az évszakoktól függ, körbe ráncolt elől hasítékkal nyíló. Az alsószoknyák száma a hétköznapi viseletben kevesebb, az ünnepekre többet vettek fel. A soványak csípőerősítő kis szoknyát húztak, ami madzaggal volt behúzva, 40 cm hosszú volt, és az első alsószoknya fölé húzták. A felsőruházat harmonikus színvilágú és mintájú anyagból készült. A mellény kétféle lehet: derékig érő és a derék fodorral készült (Truschelleipje). A szoknya a női öltözet anyagát tekintve a legváltozatosabb. Alkalmanként és évszakonként változott. A kötény lehet melles vagy fél kötény. Ettől eltért a közberakott széles fehér mennyasszonyi kötény. A kabát több részből szabott, elől gombos és csípőig ér. A blúz (juppel) egy bővebb szabású blúz, melyet ingre vettek fel és a szoknya derekán kívül viselték. Elől végig gombos, a bevarrt hosszú ujjak csuklórészét szalag, zsinór vagy csipke szegélyezte. A vállkendők gazdag változatából vannak négyszög és háromszög alakúak. Vannak horgoltak, kötöttek, hímzettek. Az 1910-es évektől terjedt a gyári kendők divatja, de a németek körében sohasem honosodott meg. A nők hajukat copfba fonták és ezt tűzték föl kontynak. Fejükre sapkát húztak erre pedig a kendőt. A himesiek fekete harisnyában jártak, amit gumipertlivel fogtak össze. Lábukon pacskert, papucsot, masnis cipőt hordtak. A női öltözék kiegészítői a zsebkendő, a csipkés nyakfodor a schmiesel, a lánc, a gyöngyökből varrt „nister”, vagy a bársonyszalag, melyre flittert és gyöngyöket varrtak.
A férfi viselet:
Nyáron hétköznap inget, gatyát és elől gombolós mellényt hordtak, míg télen posztóból készült a ruha. Ingük visszatűrt állógalléros volt. Fekete kötött zoknit viseltek. Ők is hordtak pacskert, klumpát, papucsot és ünnepekre cipőt. A csizmába kapcát hordtak. Fejükön kalapot, télen „pelckappe”-t hordtak.
A gyerek viselet:
Főbb vonásaiban és ruhatípusaiban a felnőtt öltözettel azonos.
